Segíteni valakin néha nagyon nehéz. Úgy segíteni, hogy közben a segítséget adó meg ne bántsa, meg ne alázza a szükséget szenvedőt, úgy segíteni, művészet. De ez az igazi segítség. - írja egyik egypercesében a debreceni Pignicki Ágnes, aki örök vándorlónak tartja magát.
|
Kenyérkereső foglalkozása szerint ügyintéző. Írni hobbiból ír. Saját honlapot nem vezet, de több szerzeménye megtalálható a világhálón. Novellái jelentek meg a Kláris, Új Galaxis folyóiratokban. Külsős munkatársa volt a Hajdú-Bihari Napló regionális napilapnak, a Látlelet és Katedra egészségügyi szaklapoknak. Kiadott kötete még nincs, viszont e-book formájában olvasható Hosszú még az éjszaka című novellagyűjteménye. Ágnes Budapesten született, de gyermekkorát Balástyán töltötte, majd Kecskemétre került. Végül Debrecenben fejezte be a gimnáziumot. "Valószínűleg ez a vándorlásom az oka annak, hogy helyszínhez nem kötődöm. Sokkal inkább meghatározóbb számomra az átélt helyzet, élmény. Írásaim ebből táplálkoznak". |
"Azt hiszem
Menekülés a világ elől
Örömére szolgál, hogy nem csupán barátainak tetszenek a művei. Tanuskodik erről egy-egy ismeretlentől érkező elismerő hozzászólás, Facebook bejegyzés. Önkifejezés, menekülés a való világ elől, tanítás. Ezek Ágnes legfőbb motívumai.
"Míg kismama nem lettem, irigy voltam valamennyi kismamára, majd büszkén domborítottam alig pocakomat. Azt hittem az anyasághoz fogható érzés nincs több a világon, aztán megismertem a nagymamaságot. Ma már háromszorosan, s a „hugi” által is, de az érzés mindig ugyanolyan erős, csodálatos, el nem halványul."
Pignicki Ágnes / Szemben a telefonnal (Részlet)
"Az árulást már az állatok is megérzik, de megérteni épp úgy nem képesek, mint az emberek. S a remény épp úgy velük él, mint velünk, míg hitünk el nem veszik.
Pillanatkép: Vészmegállt kocsik, villamos,... és emberek. Tragédia nem történt. Sem emberi, sem állati. A riadalom okozója egy gyönyörű kutya. Azt hiszem spaniel. Aki most zavarodottan próbálja megérteni, mi történt vele. Hová lett a(z) (ember)barát, az otthon. Tétován mozdul. A villamos? Valamelyik autó? A járda egyik szöglete? Mi rejti az ismerős szagot? Hogy kerül Ő ide, ijesztő, idegen szagok, zavaros hangok közé? Az ugye nem lehet, hogy elhagyták, hogy most már nem kell, hogy teher lett? Megunt, kivert, kidobott eb?
A kis spaniel elhagyja a veszélyes zónát és reménykedik. Egyelőre reménye még van.
A forgalom lassan újraindul. A villamos utasai is helyre rázódnak. Ki-ki vérmérséklete szerint kommentálja az esetet.
Csak a kutyát nem szidja senki."
Pignicki Ágnes / Azok a jó barátok
Tudományos-fantasztikus
Szereti a sci-fi műfaját. 1999-ben a Hungarocon novellapályázatán 2. helyezést ért el Elvágyódás című írásával. Ez az év azért is fontos számára, mert megismerkedett azokkal a csodálatos emberekkel, akik 2001-ben alapítói voltak az Avana Magyar Tudományos-Fantasztikus Művészetért Országos Egyesületnek. Kiadványaikban többször közölték Ágnes egy-egy munkáját.
Évei számát tekintve közeledik a 6. x-hez, azonban mint nagymama, unokái körében újra gyermeknek érzi magát.
"Szerintem napjainkban nehéz feladat írónak, költőnek lenni, mivel több a tollforgató mint az olvasótábor, pedig aki nem kíváncsi mások művére, az nem becsüli a sajátját sem."
