Ő a tetovált lány magyar változata. Félig informatikus, bár heckerkedni - sajnos - nem tud, helyette inkább antológiákat szerkeszt. Civilben dolgozott - ahogy viccesen fogalmaz- irodalmi szaktanácsadóként és könyvkereskedelmi topmenedzserként, ami a köznyelvben könyvesbolti eladót jelent. Aktív moly.hu tag és rovatszerkesztője a közösségi oldal havonta megjelenő lapjának is. Hogy milyen meztelenül? Pont ilyen...
"Informatikus-könyvtáros a végzettségem. Szeretnék majd bekerülni egy könyvkiadóhoz, hogy szabadidős tevékenységemet, vagyis az írást-szerkesztést munkaként tudjam végezni. Középiskolában volt egy rövidebb időszak, amikor a kamaszszerelem verseket csiholt ki belőlem. Magány, csalódás, elmúlás tud leginkább inspirálni. Ugyan van vicces slam poetry alkotásom is, de inkább az előbbi hangulatelemek papírra vetéséből táplálkozom. (Végül is blogjának alcíme nem hiába Szomorúságszörny. - a szerk.)
Becsületes neve Molnár Nikolett. Olvasótábora Ciccnyogként ismeri. Állított már többször össze kéziratnak való anyagot, amit tesztolvasók véleményeztek,véleményeznek és minden alkalom után próbálja megfogadni a tanácsukat, csiszol a műveken. Előbb vagy utóbb - meséli - világra jön az ANYAG, amelyet már nyugodt szívvel küldhet el (újra) kiadóknak, folyóiratoknak. "Kell az embernek a megerősítés, hogy jó, amit csinál, hogy tud hatni, támaszt adni, esetleg vigasztalni. Ha csak egy embernek is jobb lesz, már akkor is bőven megérte."
"öltöztess díszbe. kérlek. nem nagy ügy, csak úgy. tudod. érzéssel.
ahogy fűszerezed a levest vagy gyúrod a süteménybe az édeset.
de közben kóstolsz, figyelsz, mert minden új első is.
próbálgasd rám mosolyod, szavaid, találj helyet mindennek,
ha nem tetszik, cseréld ki, pakold át, szemlélj kicsit távolabbról,
s ha végeztél, vonj magadhoz, úgy dőlj hátra, elégedetten,
s én is felöltöztetlek téged. csak úgy. érzéssel.
mint amikor az utcai lámpa fényében nézed a hópelyheket,
egy darabka megszelídített sötétség, így megy ez.
s ha lebontasz egyszer, mint vízkeresztkor a karácsonyfát
és az utcára teszel, vigaszt merítek majd e szóból: örökzöld. örökzöld…
Molnár Nikolett / Addig írj míg friss a seb (Részlet)
Tetovált mementó
Mindenevő olvasó, irodalmi-kulturális programokat szervez és 2014 áprilisában a moly.hu tagjainak írásaiból antológiát adott ki Karsza Andival karöltve, Tetovált mementó címmel. Idén is szeretnének újabb, hasonló felépítésű kötetet megjelentetni.
Ciccnyog két rövidebb műve a Vándorsólyom Kisasszony Variációk e-könyvben olvasható. "Sajnos fontos folyóiratokba még nem sikerült bekerülnöm, de nem dőlök kardba, ha nem is fog sikerülni, elsősorban saját kötetet szeretnék és segíteni másoknak, hogy nekik is legyen és megismerjék őket." Kacérkodik a prózával, azonban nagy szerelme a líra, többek között a haiku:
"legszebb az ősz, mert
minden pillanatában
múlik, mégsem sír." (Molnár Nikolett / Haiku 1)
Nikolett és a Tetovált mementó
Mezei írók a homokozóban
Ciccnyog is azon a véleményen van, hogy ma Magyarországon csak írásból megélni szinte lehetetlen. Kell rengeteg író-olvasó találkozó, felolvasóest, jelen lenni irodalmi eseményeken, cikkeket, kritikákat írni, más kulturális területeken (például zenészekkel) mutatkozni, vagyis menni, arcunkat s hangunkat adni nap, mint nap. Ez egy életstílus is. Aki többre vágyik a mezei irodalmár létnél, szeretne fennmaradni, annak ehhez kell igazodnia. "Ha valakinek sikerül bekerülni abba a bizonyos irodalmi homokozóba, egész jók a kilátásai. A feltörekvő tehetségeknek viszont nagyon nehéz a dolguk . Ha nincs pénzed, társadalmi helyzeted, egy jó ismerősöd, akkor sokszor nem elég a tehetség, egy nagy adag szerencse is kell ahhoz, hogy az ember nevet szerezzen magának. Ebből kifolyólag pedig mások jobban tudnak érvényesülni, akik talán nem feltétlenül annyira jók."
Internetes platformoknak köszönhetően az amatőr írók, költők több helyen is felhívhatják magukra a figyelmet, mert egy kis önmarketing soha nem árt. Tehetségkutató jeleggel működő oldalak (itt Ciccnyog bennünket említ) is lehetőséget kínálnak a megjelenésre és bemutatkozásra.
mint szerelmeskedés közbenmeggyűrt lepedő ráncai,oly sokféle az ősz szívemben.néha sima marad,máskor fájdalmasan dobban,van, hogy szomorú, csalódottvagy épp csalfa, mertmég a nyárral van telve,olykor vágyakozó, télre vágyó,de ki tudja, fog-e mégdobogni, mire belepi a hó,van, hogy emléke az elsőneks félelme az utolsónak,máskor meg gyűlöl,fél vagy éppen remél,de színes, édes, szükséges,s minden lehullt falevélután jobban becsülöma következőt,s ha már nincs több,lepedőm ráncain simítok végig,apró emlékek, melyek testemnyomán most már örökkébelém égtek, így mégsemkell félnem, mert mindigősz marad szívemben.mert annyira szeretem.(az ideit különösen.)Molnár Nikolett / ősz = szerelmeskedés közben meggyűrt lepedő ráncai
"A remény jó dolog, talán a legjobb dolog, és a jó dolgok soha nem halnak meg."
3-as metró plakátja szerint...
...ez a könyv jó, akkor mindenki megveszi. Így születik a divatregény. Túl sokan olvasnak valamit csak azért, mert a média dícséri. Az emberek elfelejtették, hogy lehet saját véleményük, akár negatív is. Az olvasás nem a megfelelésről szól. Nem az adja a mércét, hogy neves folyóirat közli vagy fontos ember ajánlja.
"Engem a szerző lelke érdekel, amelyet olvasásra kínál nekem. A fantáziája, gondolatai, történetei és ő maga is. Az ember. Aki az irodalomban, az irodalommal tervez, ne rettenjen meg, mert hiába van látszólag teli az a homokozó, mindig lesz egy hely, ahol saját területet alakíthat ki magának. A kérdés csak az, hogy mi nyitva hagyjuk-e másoknak a bejáratot..."
