Predator és Alien verset ír. Mi az? Pontosan mi sem tudjuk, de az biztos, hogy a mese ott kezdődött, amikor egy Rebarbara nevű felhasználó nem éppen hölgyeknek való stratégiai játékot (Hódító) kezdett el játszani az interneten. Beszélgetésbe elegyedett a harcias társakkal, jöttek a kínrímek, végül napvilágot látott egy verseskötet: Rebarbara címmel...(mire nem jó egy netes fegyveres gyarmatosítás...;-))

Nevetnünk kell, amikor Brada Ági (a Hódítóasszony) úgy nyilatkozik, hogy "a könyv ha jól emlékszem 2004-ben jelent meg". Ez kedves. ( Nekünk se jó a memóriánk ha magunkról értekezünk.;-)) Elsőverses költők pályázatán indult és sikeresen összehozta. Például az ilyen kellemes sorok miatt: 

Üres marokkal tartjuk a csendet

mert nem tudhattuk- nem szólt senki-

hogy nem lehet elfelezni

sem mosolyt, sem gurulós könnyet.

Te tudtad, hogy veszendőbe megy majd

ezernyi rag és az elfelejtett könyvek lapjai

közül majd csak később hullanak ki

a fel nem adott képeslapok, hogy ordítsanak,

mint mi most:

MIÉRT?

Brada Ági / Semmiért

"Verseim először csak személyes levelek voltak, olyan nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek levelek. Rátaláltam az Amatőr Művészek Fórumára, a DunapArt-Café oldalára és amolyan adok-kapok verselés után lettem az ami - meséli történetét Ági, aki jelenleg Aromo címet viselő blogjában ossza meg a közönséggel gondolatait. 

A kortárs magyar irodalomról úgy véli, a jobb helyeken meg kell küzdeni a helyi hierarchiával. Nyomtatott sajtóba utcáról bekerülni esélytelen, és akár saját írásunk is szembe jöhet velünk, persze más neve alatt. ( Ismerjük a "más nevét". Vica néni, az öt nyelven beszélő pszichológus - jelenleg multis takarítónő - tanítja őt a magyar helyesírás szabályaira két felmosás között...)

Vannak agyonmagasztalt költők, akiknek szavát sem értem és annyira elvontak már, csoda hogy még írnak..bocsi, ez aljas volt... és vannak olyanok, mint Pető Gábor aki gyakorlatilag hajléktalan, nulláról kezdte de a szíve... eltűnt egy ideje, ha megtaláljátok szóljatok! A Fedél nélkül-be is írt, sokat... Aztán van, akit szintén a szíve és a politikai nézetei sodorják, indulatok és ellenindulatok... Van, aki elmegy és távolról próbál írni, valószínűleg így éli ki a honvágyát...  Nehéz írni. A legtöbben azt, ami történik velünk, nagyon kevesen látnak előre. - törnek felszínre Ági érzelmei kényes kérdésünkre.

Egyébként a költőnő rendkívül örült nekünk, a pöpec zugművész kifejezésünket nagyon imádta. ( Jók vagyunk, na;-)) 

Szerinte manapság a vers már nem kell senkinek. Illetve azoknak kell, akiknek név szerint szól. Mi úgy véljük, ennek a Brada Ági-műnek mindenki címzettje:

"Megöregedtem.

Mégis, szerelemre vágyok

olyan igazi kamaszos hévvel

udvarias körök után rajongó

öleléssel, hogy sírva köszöntsön rám a reggel,,,

néma esték után valahogy

elfásult bennem a lélek egy része

de nem adhatom maradékom a sötétségnek.

Még nem."

(Brada Ági / Még nem)

Nagyon sok versem válasz más írására. Nem szeretek gondolkodni, szerkeszteni, agyalni - csak írok és kész. Jobb, mint dühöngeni, és elegánsabb. - összegzi az alkotás lényegét. 

Hódító. Aromo. Brada Ági.

És igen, ezen a ceruzarajzon ő látható. Hmmm....:-)