Munkás család, erdélyi gyökerek, gépírás, vasbetonszerelés, kórházi szolgálat, egy sikertelen házasság majd Zoli-szerelem, csodálatos Katicabogár leányok, munkanélküliség, sci-fi novella és aki mindezeket összeköti: a nálunk Vaslady nevet kiérdemlő, magát mindenírónak nevező Németi-Vas Katalin.

erősnek hittelek

két karod értünk fáradt

 

minden magadra

szánható perced

odaadtad

az átvirrasztott éjszakáknak

 

anyaságod valódi

huszonnégy órás szolgálat

csak most értem

akkor hiába magyaráztad

 

emlékszem az éjfélig

rotyogó lekvárra

szilva volt

azt hiszem

ízét most is érzem

a nyelvemen

                                                       

 

Németi-Vas Katalin / Szolgálat

“Debreceni munkás család második gyermeke vagyok. Édesanyám képviselte az erdélyi gyökereket, 1945-ben települt át az Óhazába. Sajnos már nincs köztünk. Édesapám civilben az építőiparban dolgozott, amúgy afféle polihisztor tevékenységet folytatott: amatőrként színjátszó körben játszott, rendezett, darabot írt, citerázni is tudott. Szüleim fanatikus olvasók voltak, ebben a légkörben nevelkedtem. Általános iskolában irodalomszakkörön fogalmazási készségeink csiszolásaként egyszer azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk az őszről. 10 éves voltam és elkövettem az első versem, ami bekerült a rajnaplóba. Nos valahogy így kezdődött.”- emlékezik vissza Katalin.

Munkahobbi?

Mivel első szakmája gyors-és gépíró, így nevezhetjük az írást kenyérkereső tevékenységének is. Leveleket fogalmaz, megrendeléseket, jelentéseket ír és túl a szakmán jönnek a versek, novellák. A kilencvenes évek elején érdeklődése a mesék felé (is) fordult. Lányainak készült az első 10 részes mesesorozata, Katica bogár kalandjai címmel. “Közben éltem egy sikertelen házasság mindennapjaiban, küszködve gyermekeim apjának nehézségeivel a játékszenvedélytől az alkoholizmusig sok élettapasztalatra tettem szert. Ezek a mozaikdarabkák is megjelentek a műveimben, mert a vers, az írás az alkotó mindennapjainak része. Benne él az alkotóban és az alkotó benne él az írásműben, így alkotva komplex egészet. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Abban a nehéz időszakban az írás egyike volt kevés örömeimnek.”

“Tölgy Apó nagyon sokáig szomorúan hallgatott, aztán azt mondta a feszülten várakozó kis bogaraknak:-         Kedves kis bogarak mit is mondhatnék nektek. Hiszen teljes mértékben igazatok van. Viszont a harcotok eleve sikertelen lenne. Tudjátok nem az a baj, hogy mi a Föld többi élőlénye picik vagyunk az emberekkel szemben, hanem az, hogy az embernek olyan fegyvertára van minden más élőlénnyel szemben, amivel mi nem vehetjük fel a versenyt. Csak apró bosszúságokat okozhatunk nekik, mint például egy szúnyogcsípés, de ezzel is sokszor több kárt okozunk magunknak, mint hasznot. – szomorúan ingatta ágait – Sajnos a menekülés az egyetlen lehetőség velük szemben!” 

Németi-Vas Katalin / Katica bogár kalandjai (Részlet)

Sci-fi és szerelem

A kilencvenes évek végén egy hosszabb munkanélküliséget követően betévedt az egészségügy kapuján, ahol a mai napig gazdasági adminisztrátorként dolgozik. “A dolog szépséghibája, hogy éppen ott kaptam munkát, ahol Édesanyám meghalt. Ez fájó pont, mérföldkő volt az „anyás” verseimben. Viszont ez is eredményezett egyfajta felívelést a verselésben.” 2003-ban regisztrált a Közkincs nevű oldalra, ahol kiváló kortárs költőkkel ismerkedett össze, majd 2005-ben Nem vagyunk egyedül címmel sci-fi novellája jelent meg az Új Galaxis magazinban. Ennek köszönhetően Katalin egy időre “beköltözött” az Alexandra könyvesboltba.

Új szerelem, a “Zoli-korszak” is kezdetét vette, ami előtérbe hozta a szerelmes verseket. A válás előtti behatárolt, súlyos problémákkal és konfliktusokkal tűzdelt élete fenekestől felfordult. 2009-ben Zoltánnal közös verseskötetet adtak ki magánkiadásban és meséi is napvilágot láttak bő háromszáz oldalon. A Főnix dala című irodalmi folyóiratban is rendszeresen publikálják alkotásaikat. 

Lennék lágy szellő, hajad simítanám,

vagy napsugár, arcod cirógatnám...

Lennék hűs patak, szomjad oltanám,

vagy falat kalács, tested táplálnám...

Lennék erős tölgy, álmod őrizném,

vagy dalos kismadár, hangod magammal vinném

 

Lennék kikötő, hol hajód horgonyozhat,

vagy acélkard, mellyel csatát vívhatsz...

Lennék városod, s te lennél bennem király,

vagy sziklaszirt, s te rám repülő sirály...

Lennék csillagod éjfekete égen,

szemedben megbújna szerényen fényem...

 

                    Németi-Vas Katalin / Lennék...

 

Idegenkedve fogadtatás

Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan vélekedik Vaslady körmölő munkahobbijáról a szomszéd vagy a sarki fűszeres. “Általában rácsodálkoznak az emberre, ha kiderül, hogy alkot. Tapasztalatom szerint sok esetben kissé idegenkedve fogadják ezt a tényt. Így aztán meghatározó és szükségszerű olyan csoportok kialakulása, ahol az alkotás, a művészet kiemelkedő szerepet kap. Kenyérkereső munkát folytatunk, ez mellett pedig kevés alkalmunk nyílik versbarát körök, kötetbemutatók, egyéb irodalmi és művészeti események látogatására, pedig ez lenne a mi közegünk.”

A debreceni Nagyerdő ihlető hatással bír rá

Nevüket adják hozzá 

Katalin szerint ma Magyarországon bárki bekerülhet antológiába, ha megfizeti az árát, és még helyesen írnia sem kell, mert a szerkesztők kijavítják a hibákat. Persze ez színvonal csökkenést eredményez. “Nem tisztem bárki verselését véleményezni, mégis úgy látom, gyakran keveredik pelyva a tiszta betűk közé, és ez esetleg kedvét szegheti az olvasónak. Sokan a kortársak közül éppen ezért nem is adják nevüket antológiában való megjelenéshez, inkább önálló kötetekre helyeznek hangsúlyt. Azt viszont le kell szögeznem, hogy egyáltalán nem helyes, hogy a politikai élet próbál nyomást gyakorolni az irodalmi tendenciákra.”

Szimpatikus vélemény szimpatikus véleményt követ és beszélgetésünkből egész eszmefuttatás alakul ki, amelynek záró akkordja akár tankönyvi szabály is lehetne:

“Két gondolatot szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy ’...versben – de természetesen más írásműre is igaz ez – tilos hazudni!’A másik, hogy ’Aszerint élj, ahogy, amiről írsz!’ Az idézetek nem szószerintiek és Pethes Mária költőnő barátnőmtől és Kovács József Hontalan roma költőtől valók. Ezzel a két haladási iránnyal tudok igazán azonosulni.”

Telitalálat. Sokan nem úgy élnek, amiről írnak vagy beszélnek és a közeg (mi) gyakran hiszünk az igazságnak álcázott felületes szavaknak.

Németi-Vas Katalin, Vaslady írásai között az Ironkate oldalon böngészhetünk.